A „flow” fogalmát Csíkszentmihályi Mihály magyar származású pszichológus vezette be az 1960-as években. Azt a különleges állapotot írja le, amikor teljesen elmerülünk egy tevékenységben: fókuszáltak vagyunk, időérzékünk szinte megszűnik, és örömöt érzünk abban, amit csinálunk. Ezt hívjuk egyszerűen „áramlásnak”.
Amikor a kihívás és a képesség találkozik
Flow akkor jön létre, ha a feladat pont akkora kihívást jelent, amekkorát még képesek vagyunk kezelni.
- Ha a kihívás túl nagy → szorongást, túlterheltséget érzünk
- Ha túl kicsi → unalomhoz vezet
- Ha épp megfelelő → flow, vagyis fókusz, energia, motiváció lesz az eredménye
Ebben az állapotban az agy endorfint és dopamint termel – ezek a „jó közérzetért” felelős kémiai anyagok. Ezért érezzük magunkat energikusnak, boldognak és motiváltnak (ez egy pozitív visszakapcsolási kör: sportolás során és után ezért érezzük magunkat nagyon boldognak, mert a sport hatására még több endorfin szabadul fel, így még többet és jobban tudunk teljesíteni, ami ismét ezen hormonoknak a felszabadulásához vezet – Vigyázat, függőséget okozhat :))
A stressz kettős arca
Egy bizonyos mennyiségű stressz — az úgynevezett eustressz — jótékony: segít koncentrálni, teljesíteni, motiváltabbá válni.
De ha a stressz (itt főként a distressz) tartósan fennmarad, és a szervezet folyamatos készenléti állapotban van, a HPA-tengely (hipotalamusz–hipofízis–mellékvese) állandó aktivációja hosszú távon károsítja a testet.
A krónikus stressz hatásai:
- magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek
- alvászavar, immunrendszeri gyengeség
- depresszió, memória- és koncentrációs zavarok
- inzulinrezisztencia, túlsúly, hasi zsírlerakódás
Kutatások kimutatták, hogy a tartósan magas kortizolszint összefügg az agyi hippocampus zsugorodásával, ami a tanulás és memória központja.
Mit tehetünk a stressz ellen és a flow-ért?
Az életmódorvoslásban nemcsak a stressz csökkentése, hanem a stresszhez való alkalmazkodás, azaz a stresszreziliencia fejlesztése is cél.
Ehhez néhány tudományosan is igazolt gyakorlat:
1. Tudatos légzés, légzőgyakorlatok
Napi néhány alkalommal állj meg pár percre, lélegezz mélyeket, engedd le a vállaid. A paraszimpatikus idegrendszert aktiválja, ami a nyugalmi üzemmódért felelős.
2. Kapcsolódj a természethez
Már 10 perc a zöldben csökkenti a kortizolszintet és javítja a hangulatot.
3. Mozgás és testtudat
A mozgás, itt egyébként főleg például egy jógagyakorlat során is megtapasztalhatod a flow érzést. Alapvetően a mozgás fokozza az endorintermelést, és segít elérni a flow-állapotot. Próbáld ki akár a progresszív relaxációt, akár a jógát! Például itt.
4. Hála gyakorlása
Napi 3 apró dolog leírása, amiért hálás vagy, bizonyítottan javítja az alvást és az érzelmi egyensúlyt.
5. Értelmet találni a mindennapokban
Azok az emberek, akik tudják, mit és miért csinálják, amit csinálnak, bizonyítottan stressztűrőbbek és jobb rezilienciával rendelkeznek.
Összegzés
A flow az EGÉSZség része, a test és lélek természetes egyensúlyi állapota.
Ha időről időre tapasztaljuk ezt az állapotot – akár munkában, sportban, zenében vagy kreatív tevékenységben – nemcsak boldogabbnak, hanem egészségesebbnek is érezzük magunkat.
És Te mikor voltál utoljára flow-ban?
