Jéééj, gratulálok, eljutottál idáig! Akkor már biztos tudsz egysmást a témában, úgyhogy nem maradt más hátra, mint az:
Összefoglalás és felmerülő kérdéskör
Az álmatlanság kognitív és metabolikus hátrányokkal való összefüggése jól dokumentált és jogosan aggasztó. Míg az álmatlanság terápiáját gyakran szubjektív adatok és kvantitatív paraméterek, például az alvási latencia (elalváshoz szükséges idő) vagy az alvás időtartama alapján értékelik, a fentiekből világosan látszik, hogy az alvás minősége is egy kifejezetten fontos tényező.
Ha a hajlam fennáll, és az illetőnek érzelmi problémája vagy stresszhez kapcsolódó túlaktiválódási panasza(i) van(nak), álmatlansághoz és a terápia szükségességéhez vezethet.
A német, az európai és az amerikai irányelvek is egyetértenek abban, hogy a CBT-I elsősorban a nem organikus alvászavar terápiájaként ajánlott, és gyógyszeres kezelés csak abban az esetben javasolt, ha előbbi nem áll rendelkezésre (esetleg, ha a CBT-I négy hétig tartó sikertelen próbálkozásnak bizonyul). A gyakorlatban azonban a legtöbb álmatlanságban szenvedő beteget gyógyszeresen kezelik. Bizonyított, hogy a kezdeti gyógyszeres támogatás felgyorsítja a CBT-I sikerét és javítja az annak alkalmazását.
A kognitív terápia (CBT / KVT) széleskörű alkalmazásának akadályai a következők lehetnek:
- túl kevés a szolgáltató
- az orvosok túl ritkán ajánlják (mert azt feltételezik (néha megalapozatlanul), hogy a betegek nagyobb valószínűséggel kérnek gyógyszert)
- betegek részéről a gyógyszeres kezelés iránti vágy
- KVT-val kapcsolatos ismeretek hiánya
- KVT-ra szánt idő és energia hiánya
Előbbiek alapján tehát kijelenthető, hogy mit sem ér az alvás hosszának növelése, ha mindamellett nem fordítunk figyelmet az alvás funkciójának jelentőségére.
A mélyalvás javulása különösen fontos lenne az amiloid clearance (fehérje lebontási termékek eltávolítása) és a kognitív funkció, Alzheimer-kór megelőzése szempontjából. Az altatók hosszú távon való alkalmazásának negatív hatásait is meg kell vitatni:
- kognitív funkciók romlása
- megnövekedett elesési arány
Úgy tűnik, hogy a Z-szerek rövid ideig történő alkalmazása kevesebb mellékhatással jár, mint a benzodiazepinek (ami gyakori, hosszú távú használat mellett már nem elmondható), valamint Z-anyagok esetében is ismert a megnövekedett elesési -> végtagtörési arány.
Következtetés
Az egyértelmű bizonyítékok ellenére a (kognitív) viselkedésterápiát túl ritkán, a gyógyszeres kezelést pedig túl gyakran alkalmazzák. A viselkedésterápia szélesebb körű alkalmazását az érintettek széleskörű tájékoztatásával és a digitális alkalmazások használatával lehet elérni, valamint érdemes tájékozódni ennek elérhetőségéről és praktikáiról (melyekben az előző fejezetekben olvashatsz).
Ha szeretnél jobban aludni, de nem tudod, hol kezdd, katt a Konzultáció gombra és segítek mélyebben elmerülni a témában.
Forrás: Freund W, Weber F: The function of sleep and the treatment of primary insomnia. Dtsch Arztebl Int 2023; 120: 863–70. DOI: 10.3238/arztebl.m2023.0228