Tények
Ééés dobpergés! Ha hiszed, ha nem, a jó alvás összefügg az egészséggel – oké, mondjak valami újat is, nem?
Nos egy, a német orvosi lapban található tudományos értekezés1 konklúzióját szeretném bemutatni nektek. Mivel elég komplex és szerteágazó téma, ezért nem célom egy cikkben ismertetni az alvás összes élettani vonatkozását. 2-3 cikkben olvashattok többek között az alvás funkciójáról, az álmatlanság következményeiről, illetve a lehetséges terápiáról.
(Nem tartoznak ide az egyéb betegségek, például depresszió vagy fájdalom következtében kialakuló (szindrómás) alvászavarok, amelyek speciális kezelést igényelnek.)
A primer álmatlanság gyakorta vezet a háziorvosi praxisokban való megjelenéshez. Szomorú tény, hogy az alvást segítő gyógyszerek felírása még mindig a leggyakoribb kezelési eljárásnak számít, mintsem egy viselkedésterápia alkalmazása, holott nem szabad elfeledkezni ezen gyógyszerek mellékhatásairól, másrészt pedig a viselkedésterápia egy valóban hosszútávú megoldást kínál. Ezen túlmenően fontos azt is szem előtt tartani, hogy a valóban fiziológiás alvás minőségét és arachitektúráját a gyógyszerek nem biztosítják, sőt alkalmazásuk alvásmintázatot megváltoztató hatással jár.
Az elégtelen alvás emelkedett rizikót jelent:
- A menopauza utáni nők 10,5%-át érintő csontritkulás valószínűsége megnő a krónikus álmatlanság esetén.
- Az idős korosztályt tekintve a “jó alvóknál” az esetek 13%-ában később vagy nem alakul ki Alzheimer-kór, míg a “legrosszabbul alvóknál” ez 20%-ban fordul elő.
- Az altatók és a viselkedésterápia szintúgy 30 perccel hosszabbítja meg az alvást, azonban a gyógyszeres kezelés megváltoztatja az alvás architektúráját és funkcióját, és olyan negatív következményekkel jár, mint az emelkedett elesési arány
